2012. december 27., csütörtök

Súlyos közlekedési baleset

Tegnap nagyon súlyos közúti baleset történt a Vidrátszeg községi Recsa közelében: két személy életét vesztette, öten megsebesültek. A gépkocsironcsba szorult holttesteket és az életben maradt sérülteket a vészhelyzetiseknek feszítővágóval kellett kimenteniük – tájékoztatott Lucian Archiudean, a közlekedési rendőrség Maros megyei főbiztosa.
Egy spanyol rendszámú Seat személygépkocsival Spanyolországból hazalátogató marosludasiak Marosvásárhely irányába tartottak. Síelni készültek a Bucsinon. A sofőr pillanatnyi figyelmetlensége miatt – állítólag a zenelejátszót szerette volna beállítani – a gépkocsi jeges útszakaszra szaladt, megcsúszott és a szemből érkező nyergesvontatóval ütközött. A bal oldalon ülő két személy, egy 24 éves nő és egy 14 éves gyermek azonnal életét vesztette. A gépkocsi további három utasa súlyos sérüléseket szenvedett. A nyerges-vontatóban ülők nem sérültek meg. Viszont egy másik gépkocsi, amely beleszaladt az előtte közlekedő járműbe, megrongálódott és további két utas könnyebben megsérült.
Forrás: Népújság

2012. december 21., péntek

Adventi kórustalálkozó

Marosludason második alkalommal szerveznek városszintű adventi kórustalálkozót. Az eseményre december 22-én, szombaton 17 órakor kerül sor a helyi művelődési házban. A találkozón fellépnek a városban élő felekezetek kórusai, többek között a református egyházközség Czirmay Izabella által vezetett kórusa. A tavalyi adventi kórushangversenynek nagy visszhangja volt, a szervezők hasonló sikerre számítanak idén is.

Forrás: Népújság

2012. december 15., szombat

Építkezés és adventi készülődés


Idén nagy lendületet vett a külső építkezés a marosludasi református gyülekezetben, s ezzel megvalósulni látszik az az álom, amely 2003-ban körvonalazódott: 2013-ra megépül a gyülekezeti központ. Az építkezéssel párhuzamosan lélekben a karácsonyra készül a gyülekezet. Czirmay Levente lelkipásztor, akit nemrégiben a Marosi Egyházmegye helyettes esperesévé választottak, beszámolt az egyházközségben folyó munkáról és az ünnepvárásról.
 – A helyi református egyházközség 2003-ban készíttette el azt a tervet, amely révén a 120 évvel ezelőtt épült régi parókia átalakításával és kibővítésével egy új központ valósul meg. Az építkezés első szakasza 2008-ban zárult le, amikorra elkészült az új szárny, ami a parókiát és a lelkészi hivatal irodahelyiségét foglalja magába. Az építkezéssel egy időre leálltunk, de idén újrakezdtük. Jelenleg is dolgoznak a gépek. A régi parókia épületében alakítjuk ki a nagy gyülekezeti termet, a tanácstermet, a gyermekmegőrzésre alkalmas helyiséget, valamint a csoporttevékenységek befogadására – bibliaóra, nőszövetségi foglalkozás, ifjúsági és vallásórák – szánt kisebb termet. A nagytermet úgy alakítanánk ki, hogy időszakos kiállításokat szervezhessünk, hiszen a városban nincs hasonló terem. Az épület manzárdrészén vendégszobákat alakítunk ki, hiszen a gyülekezet testvérgyülekezeti kapcsolatokat ápol, a vendégeket el kell szállásolni. A fő cél, hogy a központban a gyülekezeti tagok otthon érezzék magukat! – mondta Czirmay Levente.
Kérdésünkre, hogy az anyagiakat hogyan teremtették elő az építkezéshez, tájékoztatott, hogy a gyülekezeti tagoktól folyamatosan érkeznek adományok, mindenki szíve és lehetősége szerint adományoz, senkinek sem kötelessége meghatározott összeggel hozzájárulni. Másik forrás az elkobzott földekre járó állami kárpótlás. Támogatást kaptak még a vallásügyi államtitkárságtól, a Maros Megyei Tanácstól, helyi cégektől és sok jó szándékú támogatótól.
Ami az ünnepre való készülődést illeti, több jótékonysági akcióra, szeretetcsomagok kiosztására, rendezvényre és ünnepségre kerül sor. A gyülekezet kórusa december 22-én 17 órakor fellép a városszintű kórustalálkozón, amelyet a művelődési házban tartanak. Tavaly nagy visszhangja volt a rendezvénynek, hasonló sikerre számítanak idén is.
Forrás: Népújság

2012. december 10., hétfő

A Parlamenti választások Marosludas választási körzet eredményei



A december 9-kén megrendezett parlamenti választásokon, a szenátori és képviselői székekért vívott versenyben a Marosludast is magába foglaló választó kerületekben a következő (nemhivatalos) eredmények születtek:

4-es számú képviselői kerület (Marosludas, Dicsőszentmárton, Radnót):

Manuel Butiulca (USL)                 

48,4%
Fodor József (RMDSZ)                 
18,0%

Florin Urcan (ARD)                      
16,9%

Mircea Ignat (PP-DD)                   
11,8%

Ioan Avram Florin (PRM)              
2,0%


3-as számú szenátori kerület (Segesvár, Marosludas, Dicsőszentmárton, Radnót):

Mora Ákos (USL)                 

          49,0%
Csép Andrea Éva (RMDSZ)  
          17,8%

Petru Başa (ARD)              
          17,7%

Valentin Precup (PP-DD)      
          11,2%


Nemhivatalos értesülések alapján a két választási körzetből a szavazatok újraosztása után a szenátori széket Mora Ákos (USL) míg a képviselői széket Florin Urcan (ARD) foglalják majd el.

Forrás: Zi-de-Zi.ro

2012. december 9., vasárnap

Marosludas történelme és társadalma II. rész: 1918 - 2012


Az 1918-as fordulat után Marosludason román állami gimnázium működik 1922-1928 között, könyvelési szakiskola 1922-1924 között, 1942-1946 között pedig inasiskola. 1935-ben alakul meg a hídon túli román elemi iskola, amely 196O–tól a 2. számú Általános Iskola név alatt működik, ma a Ioan  Vlăduţiu  nevet viseli.
1953-ban alakult a Ludasi Középiskola, később az 1. számú Líceum, 1966-ban a 2. Számú Líceum, 1977-től Marosludas egyetlen líceuma, az Ipari Iskolaközpont, amely 2O12 szeptember 1-én az 1-es számú Technológiai Líceum nevet vette fel.
1973–tól alakult a Gyerekklub, a városban 6 óvoda működik román és magyar csoporttal valamint egy bölcsőde.




A város felekezeti élete szoros összefüggésben alakult a lakosság etnikai összetételével. 1992-ben a magyar ajkú lakosság zöme református vallású volt (345O), a római katolikusok száma 1153, adventisták (román és magyar ajkúak) 214, pünkösdisták 195, Jehova tanúi 149, más vallásúak 237.
A református templomot 1889-ben szentelték fel, a római katolikus templomot 19O6-19O9 között építették, majd 1992-1996 között a gróf Andrássy Gyula nevét viselő Plébánia otthon épült.
1955-ben az Albis– és az Eczken–telepen két kis református templomot építettek. 1984–ben az Andrássy–telepen új templomot építenek, az Eczken –telepen a régi templom helyén 2OO5-ben, modern, gyűlésteremmel ellátott templomot szenteltek fel.  
2009-ben szentelték fel az Andrássy-telepen épült Boldog Gizella római katolikus templomot. 





A két világháború között épülnek a régi város középületei: a bíróság, a rendőrség, a kórházak egy része. 1950 után Marosludas rajon központ lesz, majd 1960–tól várossá nyilvánítják. 1967-ben a rajon megszűnik és azóta Marosludas mint önálló agrár-ipari központ ismert




A kommunista diktatúra éveiben, az erőltetett iparosítási politika következtében gyárakat és üzemeket építettek, amelyek élelmiszeripari és textilipari jellegűek voltak és, amelyek a környék nyersanyagkészletét dolgozták fel. 




1959-ben cukorgyár, 1955-ben tejbegyűjtő, majd tejporgyár alakul, 1961-ben a műanyag előállító részlegek 500 féle termékféleséget gyártottak.
A Maros partján a finom homok nyersanyagból üvegtermékeket előállító műhely alakul, 1955-ben kenderáztató vállalat, majd 1973-ban fonoda nyílik, ahol kenderszálat és spárgaféleségeket gyártottak. Húsfeldolgozók és ezeket nyersanyaggal ellátó sertés és marhahízlaldák is alakultak.
A munkaerő szükséglet maga után vonta a környék falvainak elnéptelenedését, a város ipari lakosságának növekedését.
Tömbháznegyedek alakultak ki, amelyek elnyelték a polgári lakosságot és gyökeresen megváltoztatták a város arculatát.
1989 után egyes vállatok bezárták kapuikat, mások részlegesen működnek hazai vagy idegen tőkével. Új részlegek nyíltak, amelyek a munkanélküliség arányát csökkentik városunkban.


A leírást Szekeres Adél nyugalmazott történelem tanárnőtől (Marosludas egyetlen ezüstgyopár díjjal kitüntetett pedagógusa) kaptuk. Köszönjük!

2012. december 3., hétfő

4. liga: Kapuzárás két rangadóval



Két, rangadónak beillő találkozót rendeztek a 4. ligás labdarúgó-bajnokság utolsó idei játéknapján. Radnót a Gaz Metant fogadta, míg az MSE a Marosoroszfalut látta vendégül. Mindkét mérkőzés a marosvásárhelyi csapatok sikerét hozta. Főként a megyeszékhelyi meccs eredménye fontos a bajnoki címért folyó harcban, hiszen az éllovas Marosludas a papírformának megfelelően újra begyűjtötte a három pontot, így előnye az első számú üldözővel szemben 6 pontra nőtt. Az ugyancsak az élmezőnyhöz tartozó Búzásbesenyő 7 gólt rámolt be a Mezőméhesnek, simán kikapott ugyanakkor az utolsó helyen álló Dános is. A bajnokságba utolsóként, időn túl beiratkozó együttes így győzelem nélkül, mindössze egyetlen ponttal zárta az őszi évadot. Nem szerepelt sokkal jobban Kutyfalva sem, amely ugyancsak 13 vereséggel, de 1 megnyert meccsel fejezte be a bajnokság első felét. Az utolsó körben a Nagysármással szemben maradt alul az alakulat hazai környezetben, a mezőségiek így némileg kiköszörülték a legutóbbi két mérkőzésen a becsületükön esett csorbát.
A 4. ligás labdarúgó-bajnokság 15. fordulójának eredményei: Marosludas – Náznánfalva 3-0, Radnót – Marosvásárhelyi Gaz Metan 1-3, Marosvásárhelyi Junior – Szászrégeni Gliga Companies 4-2, Kutyfalva – Nagysármás 0-2, Búzásbesenyő – Mezőméhes 7-1, Marosvásárhelyi MSE – Marosoroszfalu 1-0, Dános – Szováta 1-4.
Forrás: Népújság

2012. november 28., szerda

Új köntösben


Jelenleg két romos középületen végeznek javítási munkálatokat a városban. Az egyik a régi központban levő belgyógyászati klinika, a másik a régi árvaház épülete. Előbbit a város költségén (80.000 lej) tatarozzák. Ráfért, mondhatnánk, hiszen az épület állaga annyira leromlott, hogy látványától nemcsak a belépőknek, de az előtte elhaladóknak is rossz közérzetük támadt.
A másik épület a volt árvaház székhelye, amely a megyei tanács tulajdonát képezi. A felújítást európai alapokból fedezik. Előreláthatólag májusban már elkezdhetik itt a mozgáskorlátozottak és az Alzheimer-kórban szenvedők rehabilitációját.
Forrás: Népujság

Ingyenkonyha a rászorulóknak


Előző években a görög katolikus egyházzal, most az ortodox egyházzal kötött szerződést a polgármesteri hivatal a rászorulók megsegítésére. Jelenleg 77 személy részesül ingyenebédben. A szociális törvény értelmében egy-egy személy évente 90 napon át jogosult e szolgáltatásra.
Az ingyenkonyha működését Savu Constantin ortodox lelkész koordinálja, aki elmondta, hogy napi 6 lejből kell előállítani egy személy ebédjét. – Ebből az összegből szűkösen tudunk gazdálkodni, lévén, hogy egy év leforgása alatt minden duplájára drágult. A zöldségárak még magasabbra kúsztak. Ennek ellenére igyekszünk, hogy úgy állítsuk össze a menüt, hogy az kielégítő legyen. Általában családok járnak ételért, műanyag edényekben viszik haza. A jogosultak munka- és jövedelem nélküli személyek. Java részük roma nemzetiségű – mondta a lelkész.
Ottjártunkkor berbécstokány és parasztcsorba főtt, amihez a jogosultaknak egy fél kenyeret is adtak.
A lelkésztől arról is érdeklődtünk, hogy hajléktalanok vannak-e a városban. Elmondta, vannak, de egyik sincs hivatalosan nyilvántartásban. Menhelyet nem üzemeltet sem a polgármesteri hivatal, sem a jótékonysági civil szervezetek.
Forrás: Népújság

Megkérdeztük (Népújság)


 – Mit várnak az új városvezetéstől?
Albert Orsolya: – Eddig elégedett vagyok a munkájukkal. Amit megígértek, azt elvárjuk tőlük. Azt szeretnénk, hogy az úszómedencét fejezzék be, mert ott áll félbe-szerbe. Fontos lenne, hogy a nagy parkot rendbe tegyék, mert a lakóknak szükségük van a rendezett zöldövezetre.
Bíró Ibolya: – Az Andrássytelepen lakom, én még semmi rendkívülit nem látok a városban. A telepen sok a tennivaló, rosszak a járdák, az utakat is javítani kellene, a kultúrotthonra is ráférne a tatarozás. Minden szinten lehetne még jobbítani a lakosság érdekében.
Bíró József: – Munkahelyek kellenének. Ez lenne a legfontosabb. A fiam, aki sportegyetemet végzett, profi csapatnál focizott, négy hónapja keresi a munkát, és sehol sem talált. Most sikerült valahogy elhelyezkednie, de nem helyi, hanem egy iaşi-i cégnél.
Révész János: – Örülünk, hogy fiatalítás történt, reméljük, hogy meghallgatásra találunk. A városi közszállításon kellene javítani, hiszen csúcsforgalomban, amikor félóránként közlekednek a buszok, nagyon zsúfoltak a járművek. Szombaton emberölés van.
Forrás: Népújság

Ravatalozó lesz az eczkentelepi iskola


Júliusban az alpolgármester kezdeményezte, hogy az eczkentelepi iskola épületét, ahol már négy éve nincs oktatás (a magyar iskola tíz évvel ezelőtt szűnt meg), alakítsák át ravatalozóvá. Az épület elég jó karban van, de ha továbbra is üresen áll, rövidesen romlani kezd az állaga. A rendeltetése megváltoztatásával kapcsolatos ügyintézés folyamatban van, s abban reménykednek, hogy sikerül megmenteni közösségi célokra.

Forrás: Népújság

2012. november 27., kedd

Ipari park létrehozása a cél



Moldovan Ioan Cristian polgármester fő célkitűzésének tekinti a munkahelyteremtést. Ennek érdekében ipari park létrehozásán fáradoznak.
– Két céggel tárgyaltunk. Az egyik, amely világítótesteket gyárt, telephelyet hozna létre a városban. Ezzel 600 munkahelyet teremtenénk. A terv kivitelezésében a megyei tanács is segítségünkre van. Másik fontos teendőnk a város víztisztító állomásának kiépítése, ugyanis a jelenlegi a cukorgyár tulajdona. A közszállításon is szeretnénk javítani. Három tömbházat vontunk be a hőszigetelési programba, ezek kivitelezése következik. Szépen rendbe tettük az Egyesülés (Unirii) parkot, ahová elhelyezzük Mihai Viteazul mellszobrát – mondta a polgármester.
Forrás: Népújság

Fiatalos lendülettel


Az önkormányzat vezetését július elején vette át Moldovan Ioan Cristian liberális polgármester és Kis István RMDSZ-es alpolgármester. Mindketten fiatalok, lendülettel és tettre készen vágtak bele a munkába. A helyi tanácsban 8 USL-s, 6 PDL-s és 3 RMDSZ-es testületi képviselő van. Először Kis Istvánt kérdeztük arról, mivel kezdték a munkát a mandátum elején?
– Nagytakarítással kezdtünk. A város negyedeit kitakarítottuk és esztétikailag rendbe hoztuk. Gezsén bővítettük a vízhálózatot, az Epres, a Szőlő, a Dorului és a Traian utcákban új csatornahálózatot építettünk ki. Ez a munkálat egy régebbi projekt része, ami a város északi részének csatornázását célozza meg. Itt jegyezném meg, hogy a munkálatokat kivitelező céget beperelték, mert az Eminescu utcát háromszor kellett feltörni a rosszul végzett munka miatt. A Dorului és a Szőlő utcában kitakarítottuk az árkokat, hogy esőzések alkalmával a víz ne folyjon be az udvarokba. Új parkolókat alakítottunk ki a Poliklinika utcájában, s a város valamennyi parkolóját újrafestettük, hogy láthatóbbá váljanak. Ami a közvilágítást illeti, égőket, foglalatokat cseréltünk és új oszlopokat állítottunk ott, ahol nem volt utcai világítás. Andrássy-telepen kitakarítottuk az iskola és az óvoda udvarát. Egy hónapja egy alapítvánnyal együttműködve egy nappali központot támogatunk, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. A felügyeletet önkéntesek végzik. Szeretnénk, ha jövőre gyógypedagógust is alkalmazhatnánk. A gyerekeket gépkocsival szállítják a központba, így az eczkentelepi szülőknek nem kell ölben cipelniük kicsinyeiket a buszmegállóig. Ezen a héten az iskolák bevonásával megkezdjük az őszi nagytakarítást. Mi biztosítjuk a zsákokat és a kesztyűket – mondta az alpolgármester.
Továbbra is támogatják a magyar vonatkozású rendezvényeket, ahogyan a szeptember elsejei Kárpát-medencei Ludasok XI. találkozóját, a november eleji szüreti bált.
A terveket illetően beszámolt arról, hogy jövőre egy nagyobb teljesítményű tűzoltókocsit szeretnének vásárolni, ugyanis a birtokukban lévők már több mint 40 évesek. Az egyiket a nyári aszály idején vízszállításra használták, hogy a bajba jutott gazdákat segítsék, ugyanis az állatok szomjan pusztultak volna. 
Forrás: Népújság

Azok jártak jól, akik későre ásták ki a répát


– Ami idén történt, az maga a csoda! Negyvenéves pályafutásom alatt soha nem tapasztaltam, amit az idén – kezdte a beszélgetést Ioan Armeneanu, a marosludasi cukorgyár igazgatója.
Környékünkön közel 500 termelő 5000 hektáron termeszt cukorrépát. Júniusban hektáronként 50 tonnás terméshozammal számoltunk. Augusztusban a tartós aszály miatt azonban már nagyon megijedtünk, mert úgy nézett ki, hogy a hektáronkénti hozam 20-23 tonna sem lesz. Az első, októberi eleji répaásáskor kisebb mennyiségeket szállítottunk be a földekről, de az október végi–november eleji esőzéseket követően újból változott a helyzet. Az utolsó dűlőkről már 50 tonnát takarítottunk be. A kedvező feltételek, a talaj nedvességtartalma oda vezetett, hogy a répa tömege naponta 4 grammot gyarapodott. Ilyen jelenség még nem fordult elő soha! Pedig már évtizedek óta cukorrépával és cukorgyártással foglalkozom. Ennek a szezon végi kedvező időjárásnak és az említett jelenségnek köszönhetően évi 30 tonnás átlaghozammal számolhatunk. Tehát az esőzések nekünk is, a gazdáknak is sokat segítettek – mondta az igazgató.
A marosludasi gyár idén 19.000 tonna cukrot állít elő. A feldolgozás október 10-én kezdődött el, és előreláthatólag december 3-áig tart. A répa cukortartalma idén 18 százalékos, ami nagyon jónak számít.
A gyárhoz vezető úton kilométereken át kamionok állnak sorba, hogy a répával bejussanak a gyárba. Az igazgató, akinek irodájában találtuk a Tereos cég képviselőjét, arról is beszámolt, hogy a gyár új tulajdonosa jövőre újabb beruházásokat eszközöl, felújítja a gyártási sort és ennek eredményeként sokkal jobb minőségű cukrot gyárthatnak.
A Tereosnak 40 vállalata működik világszerte, Franciaországban az első, világviszonylatban a negyedik cukortermelő cég. Ezenkívül gyárt még alkoholt és keményítőt, üzleti forgalma évi 4,4 milliárd euró.
Forrás: Népújság

2012. november 25., vasárnap

4. liga: 14. forduló: Fontos győzelem Nyárádszeredán


A végjátékban fordult a kocka Nyárádszeredában és Mezőméhesen is a labdarúgó 4. liga 14. fordulójában. Nyárádszeredában az éllovas a maga javára fordította a mérkőzést, és elhozta mind a három pontot, Mezőméhesen a házigazdák egyenlítettek egy időn túli szögletből. A bajnokság őszi idényéből még egy forduló maradt hátra, a nyárádszeredaiak azonban máris vakációzhatnak, az utolsó körben ugyanis állnak, lévén páratlan számú csapat a bajnokságban.


Az eredmények: Nyárádszereda – Marosludas 3-4, Náznánfalva – Radnót 1-2, Marosvásárhelyi Gaz Metan – Marosvásárhelyi Junior 4-0, Szászrégeni Gliga Companies – Kutyfalva 3-0, Nagysármás – Búzásbesenyő 0-2, Mezőméhes – Marosvásárhelyi MSE 2-2, Marosoroszfalu – Dános 10-2.

Ranglista:
1MAROSLUDAS13120179-1336p+18
2MAROSOROSZFALU13110251-1833p+12
3GAZ METAN1382337-2226p+5
4RADNÓT1381450-3325p+7
5BÚZÁSBESENYŐ1381437-2525p+7
6SZOVÁTA1380538-2724p+3
7MSE1372438-2023p+5
8NYÁRÁDSZEREDA1461729-3319p-2
9NÁZNÁNFALVA1360724-2118p-3
10MEZŐMÉHES1343618-4515p-6
11JUNIOR1341825-3413p-5
12GLIGA COMPANIES1341822-3513p-8
13NAGYSÁRMÁS1341816-4413p-8
14KUTYFALVA13101214-633p-15
15DÁNOS13011215-601p-17

Forrás: mediatica.ro

2012. november 23., péntek

Választási hírek: Választási plakátokat rongáltak Marosludason


Még nem sikerült azonosítania a rendőrségnek azokat a személyeket, akik a Szociál-Liberális Szövetség (USL) több utcai plakátját is megrongálták Marosludason. A szövetség elrendelte a tettesek kilétének mielőbbi felfedését, és a hasonló törvényellenes cselekedetek megismétlésének a meggátolását.
Az RMDSZ és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) sincsen jobb helyzetben: a politikai alakulatok képviselői amiatt tettek panaszt, hogy Maros megyében „piszkos” választási kampány zajlik.
Az USL – a párt helyi alelnöke, Ioan Bungardi által – feljelentést tett a Marosludasi Rendőrségen, amelyben arról értesíti a hatóságokat, hogy „2012. 11. 19-én, este 18 óra körül, Marosludas területén az USL valamennyi plakátját letépte egy bizonyos személy, akit Litean Miron úr kapott tetten.”
A 4. körzet szenátorjelöltje, Mora Ákos elítéli a módot, amely alatt egyesek a politikai propagandát értelmezik. „Nem normális, hogy ilyen tettekkel kell számolnunk Maros megyében. Akik hasonló gesztusokat hajtanak végre, biztosan felelni fognak értük, a törvény értelmében. Azt tanácsolom mindazoknak, akik jelenleg kampányolnak, hogy tartsák be a játékszabályt, és legyenek civilizáltak. Az emberek biztosan megadóztatják majd a deviáns magatartást.” – magyarázta a politikus.
A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség képviselői szerint, gyanúsított már van az ügyben, és ha bebizonyosodik, hogy ő a tettes, büntetésben részesül.
A választási kampány anyagainak – listáknak, plakátoknak és bármilyen nyomtatott, választási propaganda-ízű hirdetésnek – a megrongálása, összetépése, bemocskolása vagy eltakarása egyébként 1000 és 2500 lejes pénzbírságot von maga után.

2012. november 20., kedd

Maros Művészegyüttes - Vannak vidékek

Maros Művészegyüttes - "Vannak vidékek" - néptánc színházelőadás Marosludason


Helyszín: Marosludasi Művelődési Ház
Időpont: 2012 december 6, Csütörtök, 18 órai kezdettel
Jegy ára: 10 lej, nyugdíjasoknak 5 lej

2012. november 18., vasárnap

Marosludas történelme és társadalma I. rész: 1333-1918

Mottó: "A múltat nem lehet tőlünk elvenni, de ez csak akkor a miénk ha ismerjük."

Marosludas a megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján, a Mezőségi patak és a Maros egybefolyásánál. Mint a megye nyugati részének központja, fontos közigazgatási terület, amelyhez közel eső nagyobb központok: Radnót (12km), Torda (31km), Nagysármás (41km).
A város régi és új lakótelepekre oszlik, valamint a várossal egybenőtt településekre: Marosgezse, Kistanya, Andrássy-, Ecken-, Albis-telep , Csurgó, Csivarga.


Marosludas első okmányos említése 1333-ban fordul elő, mint hűbéri birtok, a gróf Kemény János Aranyosgerendi kastélyában őrzött okmányban.
Mint lakott terület 1377–ben egy jelzáloglevélben említik, mint román jobbágyfalu, mint Bogáti Péter és Bogáti János birtoka. Majd rendre a birtokot Veres Benedek és testvérei, Vizaknai Ferenc, Czobor Imre, Kendy Ferenc, Kornis Gáspár, Ballassy Ferenc és Péchy Simon örökli.
Marosludas területe része a kurucmozgalom eseményeinek is, ugyanis ezen a vidéken élt, Marosludas szomszédságában, Ózdon és Kutyfalván a híres kuruckapitány Pekry Lőrincz, aki birtokolja egy ideig a települést. Felesége Petrőczy Kata Szidónia, Erdély első költőnője volt. 

 Petrőczy Kata Szidónia

Marosludason kastélyszerű épületet a középkorban nem találunk. Marosgezsén a XVIII. században kastélyszerű udvarházai gróf Toldi és Splényik családok tulajdonában voltak, amelyek ma már nem léteznek. A leghíresebb Marosludasi udvarház a Thoroczkai Klára udvarháza volt, táblás mennyezetének felírása – Árva Thoroczkai Klára – Anno 1754. A kőből épült, deszka mellvédes könyöklős tornácos épületet az 1848-1849-es forradalom idején feldúlták s felégették.
1848 után Marosludas a Bach korszak idején németesítési folyamatnak volt alávetve.
1852-től postát állítanak, 1862-ben vásárjogot kap,  1867-ben járásszékhely lesz, 1871-től vasútvonal köti össze Földvárral és Marosvásárhellyel, 1887-ben Beszterce fele kezdődik a vasút építése.

Vasút Marosludason

A vasúti hálózat építése Marosludast kereskedelmi központtá alakította, ezért nagyszámú zsidóság telepedik le, akik tágas lakóházakat építenek, üzleteket, raktárakat nyitnak, s ezekből kialakul Marosludas régi főtere.

 Marosludas 1910-ben

Marosludas területi terjeszkedése a Magyar állam telepítési politikájához fűzödik, amely 1903-1905 között kezdődött és 1941-ben fejeződött be és összesen 4 telep alakult ki: Andrássy-telep, ifjú gróf Andrássy Gyula belső birtokán, Belső-telep, gróf Andrássy Gyula birtokán, Albis- és Eczken-telep Eczken Sándor birtokán. Ekkor közérdekű intézmények is alakultak Marosludas belső területén: óvoda, iskola, malom, Kincstári épület, a római katolikus templom. Az Andrássy-, Eczken-, és Albis-telepen egy – egy egytantermes iskolát épített a magyar állam.
A telepítés egyik fontos célja a gazdasági felemelkedés volt, új mezőgazdasági technológiák bevezetése, a parasztok kivándorlásának megállítása.
A gazdasági megerősődéssel párhuzamosan jelentőséget nyert az iskoláztatás is.
A XVII-XVIII. században Gezsén és Marosludason alakult ortodox felekezeti iskolák mellett, 1870-ben magyar leányiskola, 1872-ben magyar állami iskola alakult. A magyar iskoláztatás fénykora az első világháború előtti időszak volt, amikor pár év alatt a tanulók létszáma elérte a 348-at. Az iskola akkori tanulói között találjuk Buday Árpádot, a későbbi európai tekintélyű régész professzort, Bánnfy Jánost, Bánnfy Lászlót, Cseh Andort, az európai hírnevű eszperantó tudóst.

A leírást Szekeres Adél nyugalmazott történelem tanárnőtől (Marosludas egyetlen ezüstgyopár díjjal kitüntetett pedagógusa) kaptuk. Köszönjük!

Hamarosan újabb részletekkel jelentkezünk.