2012. november 18., vasárnap

Marosludas történelme és társadalma I. rész: 1333-1918

Mottó: "A múltat nem lehet tőlünk elvenni, de ez csak akkor a miénk ha ismerjük."

Marosludas a megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján, a Mezőségi patak és a Maros egybefolyásánál. Mint a megye nyugati részének központja, fontos közigazgatási terület, amelyhez közel eső nagyobb központok: Radnót (12km), Torda (31km), Nagysármás (41km).
A város régi és új lakótelepekre oszlik, valamint a várossal egybenőtt településekre: Marosgezse, Kistanya, Andrássy-, Ecken-, Albis-telep , Csurgó, Csivarga.


Marosludas első okmányos említése 1333-ban fordul elő, mint hűbéri birtok, a gróf Kemény János Aranyosgerendi kastélyában őrzött okmányban.
Mint lakott terület 1377–ben egy jelzáloglevélben említik, mint román jobbágyfalu, mint Bogáti Péter és Bogáti János birtoka. Majd rendre a birtokot Veres Benedek és testvérei, Vizaknai Ferenc, Czobor Imre, Kendy Ferenc, Kornis Gáspár, Ballassy Ferenc és Péchy Simon örökli.
Marosludas területe része a kurucmozgalom eseményeinek is, ugyanis ezen a vidéken élt, Marosludas szomszédságában, Ózdon és Kutyfalván a híres kuruckapitány Pekry Lőrincz, aki birtokolja egy ideig a települést. Felesége Petrőczy Kata Szidónia, Erdély első költőnője volt. 

 Petrőczy Kata Szidónia

Marosludason kastélyszerű épületet a középkorban nem találunk. Marosgezsén a XVIII. században kastélyszerű udvarházai gróf Toldi és Splényik családok tulajdonában voltak, amelyek ma már nem léteznek. A leghíresebb Marosludasi udvarház a Thoroczkai Klára udvarháza volt, táblás mennyezetének felírása – Árva Thoroczkai Klára – Anno 1754. A kőből épült, deszka mellvédes könyöklős tornácos épületet az 1848-1849-es forradalom idején feldúlták s felégették.
1848 után Marosludas a Bach korszak idején németesítési folyamatnak volt alávetve.
1852-től postát állítanak, 1862-ben vásárjogot kap,  1867-ben járásszékhely lesz, 1871-től vasútvonal köti össze Földvárral és Marosvásárhellyel, 1887-ben Beszterce fele kezdődik a vasút építése.

Vasút Marosludason

A vasúti hálózat építése Marosludast kereskedelmi központtá alakította, ezért nagyszámú zsidóság telepedik le, akik tágas lakóházakat építenek, üzleteket, raktárakat nyitnak, s ezekből kialakul Marosludas régi főtere.

 Marosludas 1910-ben

Marosludas területi terjeszkedése a Magyar állam telepítési politikájához fűzödik, amely 1903-1905 között kezdődött és 1941-ben fejeződött be és összesen 4 telep alakult ki: Andrássy-telep, ifjú gróf Andrássy Gyula belső birtokán, Belső-telep, gróf Andrássy Gyula birtokán, Albis- és Eczken-telep Eczken Sándor birtokán. Ekkor közérdekű intézmények is alakultak Marosludas belső területén: óvoda, iskola, malom, Kincstári épület, a római katolikus templom. Az Andrássy-, Eczken-, és Albis-telepen egy – egy egytantermes iskolát épített a magyar állam.
A telepítés egyik fontos célja a gazdasági felemelkedés volt, új mezőgazdasági technológiák bevezetése, a parasztok kivándorlásának megállítása.
A gazdasági megerősődéssel párhuzamosan jelentőséget nyert az iskoláztatás is.
A XVII-XVIII. században Gezsén és Marosludason alakult ortodox felekezeti iskolák mellett, 1870-ben magyar leányiskola, 1872-ben magyar állami iskola alakult. A magyar iskoláztatás fénykora az első világháború előtti időszak volt, amikor pár év alatt a tanulók létszáma elérte a 348-at. Az iskola akkori tanulói között találjuk Buday Árpádot, a későbbi európai tekintélyű régész professzort, Bánnfy Jánost, Bánnfy Lászlót, Cseh Andort, az európai hírnevű eszperantó tudóst.

A leírást Szekeres Adél nyugalmazott történelem tanárnőtől (Marosludas egyetlen ezüstgyopár díjjal kitüntetett pedagógusa) kaptuk. Köszönjük!

Hamarosan újabb részletekkel jelentkezünk. 

1 megjegyzés:

  1. segítsetek megkeresni a Marosludasra költözött mezőpaniti Bodó ágat.
    http://i.imgur.com/2apxP.jpg

    VálaszTörlés