2012. december 9., vasárnap

Marosludas történelme és társadalma II. rész: 1918 - 2012


Az 1918-as fordulat után Marosludason román állami gimnázium működik 1922-1928 között, könyvelési szakiskola 1922-1924 között, 1942-1946 között pedig inasiskola. 1935-ben alakul meg a hídon túli román elemi iskola, amely 196O–tól a 2. számú Általános Iskola név alatt működik, ma a Ioan  Vlăduţiu  nevet viseli.
1953-ban alakult a Ludasi Középiskola, később az 1. számú Líceum, 1966-ban a 2. Számú Líceum, 1977-től Marosludas egyetlen líceuma, az Ipari Iskolaközpont, amely 2O12 szeptember 1-én az 1-es számú Technológiai Líceum nevet vette fel.
1973–tól alakult a Gyerekklub, a városban 6 óvoda működik román és magyar csoporttal valamint egy bölcsőde.




A város felekezeti élete szoros összefüggésben alakult a lakosság etnikai összetételével. 1992-ben a magyar ajkú lakosság zöme református vallású volt (345O), a római katolikusok száma 1153, adventisták (román és magyar ajkúak) 214, pünkösdisták 195, Jehova tanúi 149, más vallásúak 237.
A református templomot 1889-ben szentelték fel, a római katolikus templomot 19O6-19O9 között építették, majd 1992-1996 között a gróf Andrássy Gyula nevét viselő Plébánia otthon épült.
1955-ben az Albis– és az Eczken–telepen két kis református templomot építettek. 1984–ben az Andrássy–telepen új templomot építenek, az Eczken –telepen a régi templom helyén 2OO5-ben, modern, gyűlésteremmel ellátott templomot szenteltek fel.  
2009-ben szentelték fel az Andrássy-telepen épült Boldog Gizella római katolikus templomot. 





A két világháború között épülnek a régi város középületei: a bíróság, a rendőrség, a kórházak egy része. 1950 után Marosludas rajon központ lesz, majd 1960–tól várossá nyilvánítják. 1967-ben a rajon megszűnik és azóta Marosludas mint önálló agrár-ipari központ ismert




A kommunista diktatúra éveiben, az erőltetett iparosítási politika következtében gyárakat és üzemeket építettek, amelyek élelmiszeripari és textilipari jellegűek voltak és, amelyek a környék nyersanyagkészletét dolgozták fel. 




1959-ben cukorgyár, 1955-ben tejbegyűjtő, majd tejporgyár alakul, 1961-ben a műanyag előállító részlegek 500 féle termékféleséget gyártottak.
A Maros partján a finom homok nyersanyagból üvegtermékeket előállító műhely alakul, 1955-ben kenderáztató vállalat, majd 1973-ban fonoda nyílik, ahol kenderszálat és spárgaféleségeket gyártottak. Húsfeldolgozók és ezeket nyersanyaggal ellátó sertés és marhahízlaldák is alakultak.
A munkaerő szükséglet maga után vonta a környék falvainak elnéptelenedését, a város ipari lakosságának növekedését.
Tömbháznegyedek alakultak ki, amelyek elnyelték a polgári lakosságot és gyökeresen megváltoztatták a város arculatát.
1989 után egyes vállatok bezárták kapuikat, mások részlegesen működnek hazai vagy idegen tőkével. Új részlegek nyíltak, amelyek a munkanélküliség arányát csökkentik városunkban.


A leírást Szekeres Adél nyugalmazott történelem tanárnőtől (Marosludas egyetlen ezüstgyopár díjjal kitüntetett pedagógusa) kaptuk. Köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése