hétfő, június 23, 2014

Halálos baleset Marosludas közelében

Súlyos közúti baleset történt az E60-as nemzetközi út Radnót–Marosludas közötti szakaszán, Marosbogát körzetében hétfőn délben. A szerencsétlenségben egy személy életét vesztette, nyolcan pedig megsérültek.

A ludasi hegyen egy 8+1 férőhelyes, külföldi rendszámmal közlekedő személygépkocsi eddig még ismeretlen okból egy éles jobbkanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldali útsávra, ahol frontálisan ütközött egy szemből jövő, szabályosan közlekedő nyergesvontatóval – tájékoztatott a Maros megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Andreea Pop. A balesetnek egy halálos áldozata van, három személy súlyosan, öt pedig könnyebben sérült. A sérültek között négy gyerek is van – tájékoztatott a szóvivő, aki cáfolta a központi sajtóban szárnyra kapott információt, miszerint tizenegy személy sérült volna meg.
Amint a rohammentő szolgálat egyik munkatársától értesültünk, a mentőhelikopter kétszer is fordult, hogy a sérülteket be tudja szállítani a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.

csütörtök, június 12, 2014

Átadták a marosludasi rehabilitációs központot

Fotó: Radio Transilvania
A marosludasi központtal négyre nőtt Maros megyében a neuropszichiátriai rehabilitációs központok száma, s ezzel országos viszonylatban az előkelő második helyre kerültünk a speciális igényű betegek  ápolása tekintetében. A négyszintes központban  108 elmezavarral küzdő személyt fognak ápolni, nőket, férfiakat, köztük 36 Alzheimer-kóros beteget.

Dr. Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója a megnyitón elmondta, hogy megyénkben nem új keletű a szociális érzékenység,  hiszen a múlt század ötvenes éveiben öreg-,  szociális  és kórházotthonokat hoztak létre. Az igazgatósághoz kilenc központ tartozik, ebből négyben – Marosvécsen, Mikházán, Szász-régenben  és Marosludason – neuro-pszichiátriai betegeket ápolnak. A most létrehozott központ a 2007 decemberében bezárt árvaház épületében kapott helyet. Az itt nevelt gyermekeket európai követelményeknek megfelelően családi típusú házakba kellett elhelyezni, az épület üresen maradt, és állaga rohamosan romlott. 

hétfő, június 09, 2014

Helytörténet: A Református Templom

Új cikksorozat indul a Marosludas Oldalán, városunk régi épületeinek, utcáinak, tereinek történetét szeretnénk bemutatni. Első választásunk a 125 éves marosludasi református templomra esett.

A Marosludasi Református Egyházközség első írásos említése az a jegyzőkönyvi bejegyzés, amely Tokay János marosbogáti református lelkész 1874. november 22-i azon döntését jegyzi, mely szerint Marosludason minden hónap utolsó vasárnapján istentiszteletet tartanak.
Az 1867-es kiegyezés után a marosludasi református közösség létszáma egyre nőtt, 1880-ra a létszám már 401 főre gyarapodott, így felmerül az önálló egyházkerület létrehozásának és a saját templom építésének a gondolata.
Az 1883. május 20-i közgyűlés kimondta az marosludasi egyház önállóságát, megválasztották a egyház vezetőit: a főgondnokot, az algondnokot, az egyház jegyzőjét és a presbitereket.
Az előkészületek az új templom építésére már 1869-ben elkezdődtek, amikor elkészítették a tervrajzot és a költségvetést. Gróf Andrássy Gyuláné, született Kendeffy Katalin 400 négyszögöl területet adományozott templomépítés céljából.
A templom építésének elkezdésére 1888-ig kellett várni. 1888 július 23-án ünnepélyes keretek között, Mónusz Ferenc kőművesmester elhelyezte a templom alapkővét és 1888 karácsonyára már állt a templom. A torony gömbjét ifj. Nagy Mihály bádogosmester tette fel 1889 szeptember 3-án. 1888-ban Balázstelki Csontos János neje, Marosvásárhelyi Nagy Polixéna, egy nagy harangot adományozott, amelynek értéke 480 forint volt. A harangot az első világháborúban, de Keresztes Lajos és neve Szabadi Vilma helyette egy kisharangot adományozott 304 forint értékben. A jelenlegi harangot 1922-ben vették a gyülekezet tagjainak adományából.
Az első istentisztelet Tokay János marosbogáti lelkész tartotta 1888 karácsony másodnapján, ezen a napon keresztelték meg a templomban az első gyereket, nevezetesen Farkas Miklóst, Farkas Ádám szabómester és neje, Béres Zsuzsanna gyermekét. Az új templomban házassági szövetséget kötött Sipos János és Orosz Anna 1889 január 15-én. 
A templomot Szász Domokos püspök szentelte fel 1889 október 20-án.