Ünnepelt Marosludas

„Halld meg, jó Istenem, legbuzgóbb imámat: 

Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!” 

Dsida Jenő sorai zárták hétfőn, május 7-én este nyolc óra tájban azt az ünnepi műsort, amellyel a négy marosludasi néptánccsoport – a Haricska, Tatárka, Pohánka, Hajdina – igyekezett megdobogtatni szeretteik szívét. Az édesanyák, nagymamák a hét első napján az est óráiban is érdemesnek tartották elsétálni a művelődési házig. Lelkük újjászülethetett gyerekeik énekhangja, szavalata hallatán, táncai láttán.

Egy-egy szál szegfűvel vagy kis virágcsokorral távoztak, szemükben könnyekkel. 

Ficzus László és társai jóvoltából a felzendülő muzsikaszó betöltötte az egész nézőteret, majd magyarszováti akkordok közepette oldalról léptek be a pohánkás táncospárok. Nagy taps fogadta őket.

Hajdina - Anyák Napjára

Hajdina - Anyák Napjára

- Ünnepi Műsor -

Bemutatja: a Haricska, Tatárka, Pohánka és Hajdina néptánccsoportok. 

Helyszín: Marosludasi Művelődési Ház
Időpont: 2018 május 7-én, hétfőn, délután 6 órától

Az ünnepi műsort Kásler Magda és Farkas Sándor Csaba, a Maros Művészegyüttes táncosai állították színpadra. 

Élőzene kíséretben követhetjük az éneket, táncokat. Kísér: Ficzus László prímás. Hangtechnikus Sabau Cornel,  fénytechnikus Lelkes Csaba.

Nem marad büntetlenül, hogy olaj ömlött a Marosba

Bűnügyi eljárást indított a marosludasi táblabíróság melletti ügyészség a radnóti hőerőműnél történt véletlen olajszennyezés miatt - tájékoztatott kedden Lucian Goga Maros megyei prefektus.

Goga elmondta, a környezetvédelmi őrség 100 000 lejes pénzbírsággal sújtotta a hőerőművet működtető SNGN Romgazt, ugyanakkor a Maros megyei vízügyi igazgatóság 40 000 lejre büntette a vállalatot.

A prefektus nehezményezte, hogy nem elsőként szerzett tudomást a balesetről, ahogy az ilyen esetben elvárható lett volna, azonban elégedett a hatóságok munkájáva, hatékonyan fékezték meg a sajnálatos szennyezést, szögezte le. 

Székely Annamária, a környezetvédelmi őrség Maros megyei főfelügyelője elmondta, a pénzbírság mellett a felügyelők elrendelték, hogy az olajfolt megfékezésére használt anyagokat és a partszéli iszapot takarítsák el, ugyanis ezek olajmaradékot tartalmaznak.

Vízszennyezés a Maroson: tonnányi olaj ömlött a folyóba

Tonnányi olaj ömlött pénteken a Marosba, miután elrepedt a radnóti hőerőmű egyik transzformátorának olajteknője - tájékoztatta az Agerprest Cristian Bratanovici, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője. Az első becslések szerint egy tonnányi olaj ömlött a folyóba, ám a vállalat nem jelentette az incidenst.

A baleset 11-12 óra tájt történhetett, az incidenst egy horgász fél kettőkor jelentette az 112-es egységes hívószámon, miután több olajfoltot látott a vízen úszni. „Sajnos a Marosnak ebben az időszakban rendkívül magas a vízhozama, másodpercenként mintegy 180 köbméter, emiatt igen magas a diszperziós sebesség, az olaj nagyon hamar szétoszlott a vízen. Lezártuk a hőerőmű ürítőcsatornáit. Úgy becsüljük, hogy egy tonnányi olaj ömölhetett a folyóba” - nyilatkozta Bratanovici.

Kijavították a Petőfi szobor talapzatát

A marosludasi Petőfi Sándor szobrot 2013 szeptember 1-én avatták fel ünnepélyesen. 

Az elmúlt négy és fél évben a szobor és talapzatának állapota folyamatosan romlott, tisztítási munkák ugyan történtek, de ez nem volt elegendő, a talapzatról kezdtek leválni a márványdarabok, a szobron meg egyre gyűlt a városi kosz és a madárürülék. 

A mai nap (március 14) folyamán egy munkáscsoport kijavította a talapzatot, pótolva a hiányzó fehér márvány lapokat. 

Reméljük maga a szobor is tisztításra kerül és így visszanyeri régi fényét, a szobor környéke is rendezésre kerül így meltó helye lehet továbbra is  a marosludasi magyar eseményeknek.

Március 15 - Ünnepi megemlékezés

Az 1848-1849-es Magyar Forradalom és Szabadságharc

Március 15 - Ünnepi megemlékezés

Helyszín: Marosludasi Művelődési Ház
Időpont: 2018. március 13.-án, kedden, 17 órai kezdettel

Fellépnek:
A Marosludasi Református Egyházközség Vegyeskara
Az 1-es sz. Gimnázium és az 1-es sz. Líceum diákjai
A Tatárka, Pohánka és Hajdina néptánccsoportok.

Újra slágernövény lehet a kender

Az elmúlt évszázadban nagy sikernek örvendő kendertermesztés a rendszerváltás után épült le, de egyre sokoldalúbb felhasználása ismét az érdeklődés középpontjába emelte. Termesztését a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet népszerűsíti. Egy marosludasi szakmai fórumon foglalkozott a témával az RMGE Maros gazdaszervezet.

A 20. század elején még óriási területen termesztettek kendert, jobbára rostfeldolgozásra. A korabeli Magyarország mintegy 80 ezer hektár kenderterülettel rendelkezett, amiből Erdély is derekasan kivette részét. Trianon után ennek köszönhetően Románia is kendernagyhatalommá vált. Ezt örökölte a kommunista hatalom: fénykorában összesen mintegy negyven kenderfeldolgozó működött az országban. A legnagyobb Temesváron, amely világviszonylatban is a vezető üzemek közé tartozott. Az ötvenes években Marosludason 1955-ben jött létre a kenderáztató vállalat, majd 1973-ban fonoda nyílt, ahol kenderszálat és spárgaféléket gyártottak. A korabeli üzemben rengetegen dolgoztak a környékbeli falvakból is, a marosludasi gyár volt a könnyűipar egyik legfontosabb beszállítója.