Farsangi Bál 2025

 

Magyar Kultúra Napja 2025

Magyar alpolgármesterként is évek óta megállja a helyét a román többségű Marosludason

Marosludason a 17 tagú önkormányzati képviselő-testületben mindössze hárman magyar nemzetiségűek, mégis magyar az alpolgármester: Kiss István immár negyedik mandátumát kezdi meg alpolgármesterként. A tervekről és a kis sikerekről beszélgettünk. 

A tizenötezer lakost számláló Marosludason a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot, legalábbis az legutóbbi népszámlálás szerint. A helyi önkormányzatban a 17 választott képviselő közül három tanácsosa van az RMDSZ-nek. A várost 12 éve vezeti Moldovan Cristian szociáldemokrata polgármester és Kis István RMDSZ-es alpolgármester. A nyári helyhatósági választások után november közepén választották újra alpolgármesternek Kis Istvánt, aki a 17 szavazatból tízet kapott. A Székelyhon felkereste Kis Istvánt, akiről a további tervekről érdeklődtünk. Az alpolgármester elmondta, hogy bár sok mindent sikerült megvalósítani a tervek közül az elmúlt év során, még mindig adósa maradt a közösségnek pár fontos tennivalóval. 

Rekordszámú résztvevő a 8. marosludasi úszótáborban

A Cserevár Egyesület ismét megszervezte közkedvelt úszótáborát október 28. és november 1. között, a résztvevők száma pedig meghaladta a hatvanat. A sportolás és barátkozás mellett spontán gólyaetetés színesítette a programot.

A székelykocsárdi diákok már jól tudják: a tanév első vakációját a marosludasi uszodában töltik, ez már hagyomány náluk, nem is terveznek mást erre az időszakra. A magyar tagozat ötvenkét diákja vett részt idén is a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány által támogatott programon, nekik tíz pedagógus és szülő segített.

Basa Anna-Mária, a Cserevár Egyesület elnöke, elmondta: évek óta igyekeznek összegyűjteni és a kocsárdi iskolába íratni a környékbeli, identitásukban veszélyeztetett magyar gyerekeket, és ez a tábor is része a stratégiának. Az előző években bebizonyosodott: a ludasi úszótábor az, ahol igazán összebarátkoznak az új, ingázó diákok a nagyobb társaikkal.

Szüreti Bál 2024

 

25 éves a Hajdina néptánccsoport

„Úgy veszem észre, eljött a pillanat, hogy továbbra is feltétel nélkül szeressük egymást, továbbra is megadjunk egymásnak minden ajándékot, amit a hatalmunkban áll megadni a maguk teljességében, de tegyük ezt a helyiség két végéből, az utca két oldaláról, vagy a világ túlfeléről.” (Neale Donald Walsch: A kapcsolatokról)

E gondolattal indítható mindaz, aminek a múlt hét végén tanúja volt Marosludas és az Andrássytelep, a két rendezvény meghívottjai és az egybegyűltek. Ezek az érzések már a péntek esti fogadáskor, majd a hálaadó szentmisén, a néptáncosok felvonulásán és a koszorúzáson egyre erősödtek, mélyültek, majd a gála, az azt követő agapé, a táncház és a hazautazás újra felszínre hozta azokat. 

Halál helyett édes élet a marosludasi cukorgyárban

A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést. Ennek köszönhetően mintegy 65 ezer tonna, botfalusi (Bod) márkanév alatt értékesített hazai cukrot fog előállítani, amivel visszaszorulhat az importmennyiség az országban. 

Mihaela Neagu, a marosludasi cukorgyár társtulajdonosa felhívta a figyelmet, hogy a feldolgozás során több melléktermék is keletkezik, melyek több területen hasznosíthatók, viszont Romániában nincs még meg a piacuk. Pedig jobb helyeken a melaszt főként az élelmiszeriparban, de a bioüzemanyag-előállításban is, a mésziszapot talajjavítóként, a répaszeletet pedig állati takarmányozásra, valamint biogáz-előállításra használják.