Marosludasi személyiségek: Walter Frigyes

Marosludasi személyiségek 

WALTER FRIGYES

(1931-1996)

Grafikusművész, festőművész

A ludasi magyarság részére szinte ismeretlennek hangzik Walter Frigyes neve. A kiváló grafikus és festő művész nem szerette a nyilvánosságot, későn kezdett kiállítások szervezéséhez, s nem tudunk semmit arról, hogy szülővárosában is kiállított volna.

1931 július 13-án született Marosludason. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban folytatta. Képzőművészeti tanulmányait Bukarestben, a N. Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg, diplomát a kolozsvári I. Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett 1958-ban.

Mindig forradalmi szellem volt. Az 1956-os magyar forradalom leverése Kolozsváron érte. Október 25-án itt új diákszövetség alakult, amelynek gyűlése átváltott a forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Mint aktív résztvevőt Walter Frigyest két társával együtt letartoztatták. Később szabadon engedték.

Egyetemi tanulmányai elvégzése után, a Zsil-völgyi, Petrozsény művésztelepen dolgozott, ahol megragadta a grafika művészete.

1963-ban Marosvásárhelyen akart dolgozni mind grafikus, de volt tanárai nem szívesen fogadták. Ezért Vidáék és Erdősék biztatására a nagybányai művészeti iskolában helyezkedett el. Itt is maradt haláláig.

Nagybányán grafikai szerkesztőként tevékenykedett 1963-1972 között, majd 1990-ig rajztanár volt.

Marosludasi Személyiségek: Hangel Gyula

Ha egy mondatban szeretnénk Hangel Gyulát jellemezni, úgy fogalmazhatnánk, hogy a természet szerelmese volt. S ennek a természetimádó életnek nagyon korán véget vetett egy banális közúti baleset, életműve beteljesedése előtt. 

Hangel Gyula 1932. március 23-án született Marosludason. A szülői ház a Szengyeli utcában (ma Március 8) található. Édesapja asztalosmester, édesanyja háztartásbeli, áldozatok árán taníttatták két fiúkat, Gyulát és Józsefet, hogy felsőfokú iskolát végezhessenek. 

Az elemi iskolát szülővárosában végezte, majd a középfokú tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban folytatta. A sikeres érettségi után a Babeş-Bolyai Tudomány Egyetem biológia-földrajz szakára iratkozott. 1963-ban sikeresen vizsgázott, magas fokú képesítést nyert a természettudományok karán. Mint kezdő tanárt 1963-ban Marosbogátra helyezték ki, de már a következő iskolai évben a marosludasi Középiskola gimnáziumi- és középiskolai osztályaiban tanított biológiát és földrajzot. 

Ezekben az években családot alapított, felesége Benedekfi Rozália tanítónő. Szemefénye, egyetlen gyerekük Mónika hidrológus mérnökit végzett Iaşi-ban.  

Didaktikai tevékenységének első éveiben már elnyerte diákjainak bizalmát közvetlenségével és természet iráni szeretetével. Komoly kutatómunkába kezdett már az első években, órákon kívüli tevékenységét teljes mértékben a természet kutatásának, tanulmányozásának szentelte. Ebbe a munkába tanulóit is bevonta, mert célja a természet iránti szeretetre, védelmére való nevelés volt. Gyakran lehetett látni a tanár urat vagy egyedül, vagy tanulói kíséretében, de mindig fényképezőgéppel a kezében a patakparton vagy a Maros völgyében, ahol órákon át figyelte, tanulmányozta és fényképezte a folyók völgyének, a mocsarak, erdők és legelők vidékének állatvilágát.

Marosludasi Személyiségek: Kakassy Endre

A magyar publicisztika képviselője, Kakassy Endre, 1903 május 15-én született Marosludason, a Temető (Avram Iancu) utca 16. szám alatti családi házban.

Tanulmányait a helybeli Állami Magyar Iskolában kezdte, majd a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban folytatta. Itt érettségizett 1923-ban. Jogi tanulmányait a bukaresti egyetemen folytatta 1923-1926 között.

Publicisztikai tevékenysége 1926-ban kezdődött. Fontosabb állomásai a bukaresti "Keleti újság", ahol először mint tudósító, majd mint szerkesztő publicisztikai írásokat, verseket és szépprózát közölt. 1931-ben a "Magyar Kurír" bukaresti hetilap szerkesztője volt. Az 1929-1933 közötti nagy gazdasági válság idején állás nélkül marad, s egy ideig cégfestőként tartja fent magát. Az 1930-as évek közepén Brassóba költözött, ahol 1934-től munkatársa, majd 1938-tól felelős szerkesztője a Brassói Lapoknak. 1942-ben a temesvári "Déli Hírlap" főszerkesztő helyettese. 1944-ben a "Keleti Újság" és "Magyar Újság" összeolvadásából keletkezett "Keleti Magyar Újság" kolozsvári napilap szerkesztője lesz, Szász Endre, Nyírő József, Jenei László után.

A második világháború után, 1948-tól 1949 júliusáig a Kolozsvári Református Egyház kerület Igazgatótanácsának képviselője. 1951-1960 között szinten ezt a tisztséget töltötte be, majd 1963. május 31-től haláláig mint tervező-normázó dolgozott itt.

Marosludasi Személyiségek: Cseh András Andor

Cseh András Andor 1895. szeptember 12. született Marosludason, az Eper utcai családi házban (a kisállomás részén). Elemi tanulmányait a marosludasi állami magyar iskolában végezte majd teológiai tanulmányokat végzett. 

Ezeknek az elvégzése után erdélyi egyházmegyés római katolikus pappá szentelték 1919-ben. 1919-1924 között Nagyszebenben mint római katolikus plébános működött. 1924-ben az egyház elbocsátotta az egyházmegyéből, hogy idejét és erejét az eszperantónak szentelhesse. 

Diákként kezdett el az eszperantóval foglalkozni, Nagyszebenben dolgozna ki az eszperantó nyelvtanulási rendszerét (1920), melyet nevéről Cseh módszernek is neveztek. Módszerének sikere után tanfolyamokat tartott Ploieşti-ben (1921) Marosvásárhelyen, Kolozsvárott (1921-1923), Bukarestben (1922-1924). Az Eszperantó Világszövetség romániai fődelegátusa volt (1929) a Román Eszperantó Központ alapító igazgatója (1922-1924), a genfi Eszperantó Világszövetség titkára (1927-től). 

Oktatási módszeréről előadásokat tartott az edinburghi Nemzet Eszperantó Egyetemen (1926). Eszperantó tanfolyamot rendezett Danzigban (1927), Svédországban (1928), Budapesten (1929), Arnheimben (1930), Krakkóban (1931). 

Marosludasi Személyiségek: Dr. Buday Árpád

Oldalunk új cikksorozatot indít, amelyben városunkban született vagy városunkhoz köthető hírességeket szeretnénk bemutatni. A mai cikkben Dr. Buday Árpád (1879-1937) régésztörténész, professzor, akadémikus életét és munkásságát mutatjuk be:

Fotó: Wikipédia

Marosludason született 1879 január 17-én Dr. Buday Árpád régésztörténész professzor, akadémikus.

     Szülőháza a mai Liliom (Crinului) u. 30 szám alatt álló lakóház. Szülei Buday János, vasúti munkás, édesanyja Sipos Anna. Életének fontosabb állomásai Ludas, Nagyenyed, Kolozsvár, Szeged, Bécs és Kréta szigete.

Elemi iskoláit Marosludason, középiskolai tanulmányait Nagyenyeden végezte, majd a kolozsvári I. Ferencz József Tudományegyetem történelmi szakára iratkozik be. Itt doktorál 1907–ben, 1899-től az Erdélyi Múzeum Egyesület régiségtárának tisztviselője.

1919-től pedig osztályvezető archeologussá nevezik ki. 1914-ben ’Római felirattan” című kézikönyvét adja ki. Fő kutatási területe a dák állam határainak (Limes Dacicus) problémája.

A középiskolák számára egyetemes történelem könyvet ír, amely 1922-ben lát nyomdafestéket.

Dolgozatai az Erdélyi Múzeum Egyesület régészeti folyóiratában jelennek meg.

1914-1919 között az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke. Ugyanabban az időszakban a kolozsvári Tudományegyetem tanára 1924-ig.

A hatalom váltás után az I. Ferdinánd Egyetemen is tanít.

1924 után Szegedre költözött, ahol Ferencz József Egyetemen folytatja oktatói tevékenységét (1924-1937).

 1933-ban Kr. előtt 3000-2000 éves minoszi kultúra emléktárgyait tanulmányozza a Kréta szigeti Hagia Triada és Phaistos települések területén. Azonban a tudományos munkásságának nagy részét az erdélyi limes kutatása, a rómaikor régészeti emlékeinek felfedezései alkották.