péntek, július 05, 2019

A legjobb ember - átok, panasz, zsoltár és ének

Helyszín: Marosludasi Református Gyülekezeti Terem
Időpont: 2019. július 17., 17 órakor.

Zenés Ady-fantázia Bretan Miklós, Eisikovits Mihály és Reinitz Béla dalaival.
Előadják: Laczkó Vass Róbert színművész és Gergő Nagy zongoraművész.

Bolond hangszer, sír, nyerít és búg - ez a fekete zongora Ady Endre szerint. A "körülrajongott és gyűlölt, magasztalt és ócsárolt Ady" - ahogy Lám Béla, Boncza Bertuka jegyese tömören jellemezte riválisát, szoros kapcsolatban állt a zenével. Megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival - főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével - sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több, mint ötven zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében, Csáth Géza szerint az Ady-versek szinte "kívánják a muzsikát és izgatják a zeneszerzőt", mégis zavarba ejtő, milyen sokan vállalkoztak a nemes feladatra, köztük olyan óriások, mint Bartók vagy Kodály. Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Nem véletlen, hogy az ő műveit maga Ady igazolta vissza: "Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja." Nem tudjuk, hogyan vélekedett volna Eisikovits Mihály (Max Eisikovits) vagy Bretan Miklós (Nicolae Bretan) dalainak hallatán, őket azonban kolozsváriságuk okán szeretnénk az Ady-dalok szerzői minőségében bemutatni.