Marosludason folytatják a projekteket

Év elején, költségvetés hiányában a tavaly megkezdett projektek folytatódnak a városban. Ezeket ismertette Kis István alpolgármester. 

– Andrássytelepen fontos előrelépések történtek. Rendeztük az óvoda udvarát, rendbe tettük a játszóteret, új hintákat, csúszdákat szereltünk fel. Az óvoda épületét, ahová 12 telepi gyermek jár napközibe, a korábbi években újítottuk fel, így nagyon otthonos körülmények között foglalkozhatnak a gyerekekkel. A kultúrotthon felújításának egy újabb szakaszánál tartunk. Miután kicseréltük a tetőt és felújítottuk a mennyezetet, most az illemhelyeket alakítjuk ki, kicseréljük az ajtókat, felújítjuk a nagyterem falait. Első fázisban 140 ezer lejt, majd 75 ezer lejt költöttünk a munkálatokra. Egy következő fázisban, amelyet az idei költségvetésbe befoglalunk, a fűtési rendszert és a padlót cseréljük ki. Arra számítunk, hogy az andrássytelepiek tavasszal birtokba vehetik a teljesen felújított művelődési házat, amit találkozók, események, rendezvények színhelyéül használhatnak. A park felújítása nem fejeződött be, a december végi határidőre a kivitelező MAPCOM cég megkésett a munkával. Az utolsó simításokkal elmaradtak. Az az igazság, hogy rosszul jött ki a lépés, hiszen télidőben nem lehet zöldövezet létrehozni, parkosítani, így ez a munkálat elmarad tavaszig. Viszont örvendünk, mert bővíteni tudjuk az 1-es Számú Általános Iskola parkolóját, továbbá járdákat sikerült kialakítani a két iskolaépület között. 

Méltósággal ünnepeltek a magyar kultúra napján

A város magyarsága január 26-án ünnepelte a magyar kultúra napját, tekintettel arra, hogy hétköznap egy nagyszabású ünnep nem kivitelezhető, másrészt pedig egyetemes imahét volt a refomátus egyházközségben, s a gyermekek részt vettek minden este. A magyar kultúra napi rendezvényt – amelyen részt vett Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is –,  kizárólag helyiek bevonásával szervezték. Erről az eseményről Aszalos Rozália, a Marosludasi 1-es Számú Általános Iskola aligazgatója számolt be. 

– Az ünnepségen fellépett a Czirmay Izabella által vezetett református vegyes kar, a város technológiai líceumának magyar tagozata Kali Tünde  vezetésével, az 1-es iskola V–VIII. osztályosokból álló diákkórusa, valamint az elemisek kórusa. Újabban az a hagyomány, hogy a harmadikosok szerepelnek, idén Kováts Zsuzsanna tanítónő vezetésével léptek fel.  Tekintettel arra, hogy a harmadikosok részt vesznek a körzeti szavalóversenyen, a résztvevőknek alkalmuk adódik a színpadon is elszavalni azt a költeményt, amelyet a versenyen adtak elő. Az idén Opriş Zsuzsi vett részt a versenyen, s őt hallgathatta meg a közönség. Szavalt még Kali Sára és Szabó Kinga. Énekelt Baranyai Adrienn és Kali Sára. A kórus- és  énekszámok után fellépett a város mind a négy tánccsoportja: a  Hajdina, a Tatárka, a Pohánka és a Pitypang is – tájékoztatott Aszalos Rozália, és azt is hozzátette, hogy hangulatos, minden korosztályt megszólító, igazi kultúranapi rendezvényként könyvelhető el a marosludasi.

Forrás: Népújság

Seprűkötés – Mezőfeléből importált kézművesség

Az andrássytelepi László házaspár, Imre és Anna nyugdíjasként mezőgazdasággal foglalkoznak, többek között cirkot termelnek, amit házilag fel is dolgoznak, cirokseprűt kötnek. A mesterséget Mezőfeléből hozták, ahol a rokonság ciroktermeléssel és seprűkötéssel foglalkozik. 

– Saját földünkön tíz éve termelünk cirkot, vannak évek, amikor nagyobb területen, máskor kisebben. Ez attól függ, hogy milyen a kereslet. Ha megmarad a cirok, akkor a következő évben kevesebbet vetünk. Az igazság az, hogy a ciroktermeléssel nagyon sok a kézi munka. S ez nagyon drága lett. Azon gondolkodunk, hogy folytassuk-e a ciroktermesztést vagy sem. A cirkot ugyanúgy vetjük, mint a kukoricát, ugyanolyan sortávolsággal, csak sűrűbben. Gyomirtózni nem tudjuk, senki sem ajánlott olyan gyomirtót, amire vállalták volna a felelősséget, hogy nem égeti ki a növényt. Marad a kapálás, a sorok között géppel, s aztán kézzel. Sajnos, a gyom jobban nő, mint a kultúrnövény. A cirok augusztus utolsó, szeptember első hetére szárad meg s válik begyűjthetővé, amit száraz időben kell végezni, ellenkező esetben megfeketedik. Tudni kell, hogy a cirkot kézzel, szálanként vágjuk le, lepucoljuk a levelét, kiterítjük a saját kóréjára, megszárítjuk, lefésüljük a magját. Ezt követően kiválogatjuk a szálakat négy minőségi kategóriába. Ezek: az előke, a botvég, a belső szín és a külső szín. Az előke kerül legbelül, a külső szín, a legszebb kerül kívül. A nagyüzemiek csak kétfelé válogatják a szálakat – mondja László Imre.

Pitypang

Tavaly augusztusban Marosludason létrehozták a Pitypang néptáncegyüttest, amely tulajdonképpen a helyi Hajdina néptánccsoportból vált ki. Vezetőjük Lelkes Csaba, aki azelőtt a Hajdinánál alelnökként tevékenykedett. 

– Az történt, hogy Tóth Sándor, a Hajdina vezetője nem kívánt többet velük együtt dolgozni. A tizenkét fiatal viszont továbbra is szerette volna folytatni a táncot, ugyanis mindannyian szeretnek táncolni, évek óta fellépnek, és jó táncosok hírében állnak. Elhatározták, hogy külön tánccsoportban folytatják tovább Kásler Magda és Farkas Sándor Csaba táncoktatók irányításával, akiktől a táncosokkal együtt vált meg a Hajdina. Így alakítottuk meg a Pitypang néptáncegyüttest, amely hetente próbál vagy az 1-es iskolában, vagy az RMDSZ termében. Több helyen léptek már fel, többek között Marosvásárhelyen a Gyöngykoszorúk Gyöngyén és Marosludason a magyar kultúra napján, akkor mezőségi, palatkai táncot mutattak be. Jelenleg kalotaszegi táncokat tanulnak, amelyekben a legényes hangsúlyosabb. Az együttest bővíteni szeretnénk, jelentkezők már vannak, de várjuk az újabbakat – mondta Lelkes Csaba, az együttes vezetője. 

Forrás: Népújság

Farsangi Bál 2020

Minőség hagyományos módszerekkel: a szigorúbb áruházláncot részesíti előnyben a marosludasi agrárvállalkozó

Több áruház Maros megyei beszállítójaként a Maroskecében gazdálkodó Varró István agrárvállalkozó hagyományos módszerekkel állít elő minőségi zöldséget. Legszívesebben azért szállít a Lidl áruházláncnak paradicsomot, paprikát, káposztát és padlizsánt, mert a német cégóriás az egyetlen, amely Romániában is mindig ellenőrzi az átvett áru beltartalmi minőségét.

A marosludasi Varró István agrárvállalkozó 180 hektáros farmja a szó szoros értelmében zöldmezős beruházás egy nagy kiterjedésű szántóterület közepén, több kilométerre a színromán lakosságú Maroskece utolsó házaitól. A falu leaszfaltozott mellékutcája autóval is jól járható, kövezett határútba torkollik, amely kivezet a farmra. A járható út nagy fontossággal bír, hiszen a telephelyről tavasztól késő őszig folyamatosan szállítanak áruházláncoknak paradicsomot, paprikát, padlizsánt és káposztát. Varró István farmján szinte egész évben folyamatos a szüret, a kereslet függvényében. 

Gruppen-Hecc - Ma jó a medvem

Helyszín: Marosludasi Művelődési Ház
Időpont: 2020. január 31., péntek, 18 órai kezdettel

JÖN A GRUPPEN-HECC!

Mert jönni szokott... Mert várják... Mert kíváncsiak: vajon az idén mit talált ki azért, hogy nevetve váljunk meg az óesztendő összes nyomorúságától, visszásságától?

A Rádió Gaga és a Gruppen-Hecc bemutatja:

Ma jó a “medvem”
Ilyen szó nincs is?! De van. Ha az Unió által szigorúan védett kárpáti barna medve már napi rendszerességgel betolakszik az életterünkbe - eddig mi tettük ezt vele - akkor miért ne tolakodna be a szókincsünkbe is, nemde? Dedme! Most még csak az udvarunkba, pajtánkba, játszóterünkre jár be, holnap már beül mellénk a moziba, megeszi-issza a pop-cornunkat, Colánkat, át kell adnunk neki a helyünket a maxi-taxin, amit idővel átkeresztelünk “maci-taxira”, és ha nem terítünk neki is az asztalunknál, vagy korlátozzuk a hozzáférését a hűtőszekrényünkhöz, akkor a hatóságok elveszik a házunkat, és mehetünk az erdőbe lakni. Ott legalább nem lesz medve.
Milyen büszkén mondtuk 2007-ben: “Bevettek az Unióba.” Most azt mondjuk: “Be-vettük az Unióval.”