4. liga: 14. forduló: Fontos győzelem Nyárádszeredán

A végjátékban fordult a kocka Nyárádszeredában és Mezőméhesen is a labdarúgó 4. liga 14. fordulójában. Nyárádszeredában az éllovas a maga javára fordította a mérkőzést, és elhozta mind a három pontot, Mezőméhesen a házigazdák egyenlítettek egy időn túli szögletből. A bajnokság őszi idényéből még egy forduló maradt hátra, a nyárádszeredaiak azonban máris vakációzhatnak, az utolsó körben ugyanis állnak, lévén páratlan számú csapat a bajnokságban.

Az eredmények: Nyárádszereda – Marosludas 3-4, Náznánfalva – Radnót 1-2, Marosvásárhelyi Gaz Metan – Marosvásárhelyi Junior 4-0, Szászrégeni Gliga Companies – Kutyfalva 3-0, Nagysármás – Búzásbesenyő 0-2, Mezőméhes – Marosvásárhelyi MSE 2-2, Marosoroszfalu – Dános 10-2.

Ranglista:

1	MAROSLUDAS	13	12	0	1	79-13	36p	+18
2	MAROSOROSZFALU	13	11	0	2	51-18	33p	+12
3	GAZ METAN	13	8	2	3	37-22	26p	+5
4	RADNÓT	13	8	1	4	50-33	25p	+7
5	BÚZÁSBESENYŐ	13	8	1	4	37-25	25p	+7
6	SZOVÁTA	13	8	0	5	38-27	24p	+3
7	MSE	13	7	2	4	38-20	23p	+5
8	NYÁRÁDSZEREDA	14	6	1	7	29-33	19p	-2
9	NÁZNÁNFALVA	13	6	0	7	24-21	18p	-3
10	MEZŐMÉHES	13	4	3	6	18-45	15p	-6
11	JUNIOR	13	4	1	8	25-34	13p	-5
12	GLIGA COMPANIES	13	4	1	8	22-35	13p	-8
13	NAGYSÁRMÁS	13	4	1	8	16-44	13p	-8
14	KUTYFALVA	13	1	0	12	14-63	3p	-15
15	DÁNOS	13	0	1	12	15-60	1p	-17

Forrás: mediatica.ro

Választási hírek: Választási plakátokat rongáltak Marosludason

Még nem sikerült azonosítania a rendőrségnek azokat a személyeket, akik a Szociál-Liberális Szövetség (USL) több utcai plakátját is megrongálták Marosludason. A szövetség elrendelte a tettesek kilétének mielőbbi felfedését, és a hasonló törvényellenes cselekedetek megismétlésének a meggátolását.

Az RMDSZ és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) sincsen jobb helyzetben: a politikai alakulatok képviselői amiatt tettek panaszt, hogy Maros megyében „piszkos” választási kampány zajlik.

Az USL – a párt helyi alelnöke, Ioan Bungardi által – feljelentést tett a Marosludasi Rendőrségen, amelyben arról értesíti a hatóságokat, hogy „2012. 11. 19-én, este 18 óra körül, Marosludas területén az USL valamennyi plakátját letépte egy bizonyos személy, akit Litean Miron úr kapott tetten.”

A 4. körzet szenátorjelöltje, Mora Ákos elítéli a módot, amely alatt egyesek a politikai propagandát értelmezik. „Nem normális, hogy ilyen tettekkel kell számolnunk Maros megyében. Akik hasonló gesztusokat hajtanak végre, biztosan felelni fognak értük, a törvény értelmében. Azt tanácsolom mindazoknak, akik jelenleg kampányolnak, hogy tartsák be a játékszabályt, és legyenek civilizáltak. Az emberek biztosan megadóztatják majd a deviáns magatartást.” – magyarázta a politikus.

A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség képviselői szerint, gyanúsított már van az ügyben, és ha bebizonyosodik, hogy ő a tettes, büntetésben részesül.

A választási kampány anyagainak – listáknak, plakátoknak és bármilyen nyomtatott, választási propaganda-ízű hirdetésnek – a megrongálása, összetépése, bemocskolása vagy eltakarása egyébként 1000 és 2500 lejes pénzbírságot von maga után.

Forrás: marosvasarhelyi.info

Maros Művészegyüttes - Vannak vidékek

Maros Művészegyüttes - "Vannak vidékek" - néptánc színházelőadás Marosludason

Helyszín: Marosludasi Művelődési Ház
Időpont: 2012 december 6, Csütörtök, 18 órai kezdettel
Jegy ára: 10 lej, nyugdíjasoknak 5 lej

Zongora szakkör

http://www.i-m.co/verdacio/kovacslevente/

Marosludas történelme és társadalma I. rész: 1333-1918

Mottó: "A múltat nem lehet tőlünk elvenni, de ez csak akkor a miénk ha ismerjük."

Marosludas a megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján, a Mezőségi patak és a Maros egybefolyásánál. Mint a megye nyugati részének központja, fontos közigazgatási terület, amelyhez közel eső nagyobb központok: Radnót (12km), Torda (31km), Nagysármás (41km).

A város régi és új lakótelepekre oszlik, valamint a várossal egybenőtt településekre: Marosgezse, Kistanya, Andrássy-, Ecken-, Albis-telep , Csurgó, Csivarga.

Marosludas első okmányos említése 1333-ban fordul elő, mint hűbéri birtok, a gróf Kemény János Aranyosgerendi kastélyában őrzött okmányban.

Mint lakott terület 1377–ben egy jelzáloglevélben említik, mint román jobbágyfalu, mint Bogáti Péter és Bogáti János birtoka. Majd rendre a birtokot Veres Benedek és testvérei, Vizaknai Ferenc, Czobor Imre, Kendy Ferenc, Kornis Gáspár, Ballassy Ferenc és Péchy Simon örökli.

Marosludas területe része a kurucmozgalom eseményeinek is, ugyanis ezen a vidéken élt, Marosludas szomszédságában, Ózdon és Kutyfalván a híres kuruckapitány Pekry Lőrincz, aki birtokolja egy ideig a települést. Felesége Petrőczy Kata Szidónia, Erdély első költőnője volt. 

 Petrőczy Kata Szidónia

Marosludason kastélyszerű épületet a középkorban nem találunk. Marosgezsén a XVIII. században kastélyszerű udvarházai gróf Toldi és Splényik családok tulajdonában voltak, amelyek ma már nem léteznek. A leghíresebb Marosludasi udvarház a Thoroczkai Klára udvarháza volt, táblás mennyezetének felírása – Árva Thoroczkai Klára – Anno 1754. A kőből épült, deszka mellvédes könyöklős tornácos épületet az 1848-1849-es forradalom idején feldúlták s felégették.

1848 után Marosludas a Bach korszak idején németesítési folyamatnak volt alávetve.

1852-től postát állítanak, 1862-ben vásárjogot kap,  1867-ben járásszékhely lesz, 1871-től vasútvonal köti össze Földvárral és Marosvásárhellyel, 1887-ben Beszterce fele kezdődik a vasút építése.

Vasút Marosludason

A vasúti hálózat építése Marosludast kereskedelmi központtá alakította, ezért nagyszámú zsidóság telepedik le, akik tágas lakóházakat építenek, üzleteket, raktárakat nyitnak, s ezekből kialakul Marosludas régi főtere.

 Marosludas 1910-ben

Marosludas területi terjeszkedése a Magyar állam telepítési politikájához fűzödik, amely 1903-1905 között kezdődött és 1941-ben fejeződött be és összesen 4 telep alakult ki: Andrássy-telep, ifjú gróf Andrássy Gyula belső birtokán, Belső-telep, gróf Andrássy Gyula birtokán, Albis- és Eczken-telep Eczken Sándor birtokán. Ekkor közérdekű intézmények is alakultak Marosludas belső területén: óvoda, iskola, malom, Kincstári épület, a római katolikus templom. Az Andrássy-, Eczken-, és Albis-telepen egy – egy egytantermes iskolát épített a magyar állam.

A telepítés egyik fontos célja a gazdasági felemelkedés volt, új mezőgazdasági technológiák bevezetése, a parasztok kivándorlásának megállítása.

A gazdasági megerősődéssel párhuzamosan jelentőséget nyert az iskoláztatás is.

A XVII-XVIII. században Gezsén és Marosludason alakult ortodox felekezeti iskolák mellett, 1870-ben magyar leányiskola, 1872-ben magyar állami iskola alakult. A magyar iskoláztatás fénykora az első világháború előtti időszak volt, amikor pár év alatt a tanulók létszáma elérte a 348-at. Az iskola akkori tanulói között találjuk Buday Árpádot, a későbbi európai tekintélyű régész professzort, Bánnfy Jánost, Bánnfy Lászlót, Cseh Andort, az európai hírnevű eszperantó tudóst.

A leírást Szekeres Adél nyugalmazott történelem tanárnőtől (Marosludas egyetlen ezüstgyopár díjjal kitüntetett pedagógusa) kaptuk. Köszönjük!

Hamarosan újabb részletekkel jelentkezünk. 

Fontos a szórványban a sajátos magyar hagyományaink megőrzése

Majdnem napra pontosan ünnepelte 13-ik évfordulóját a marosludasi Hajdina néptáncegyüttes, amely Tóth Sándor vezetésével csodálatos eredményeket mutatott fel az elmúlt években. A tánccsoport tagjai az ünnepélyen Csép Éva Andrea szenátor- és Fodor József képviselőjelölteket a néptánccsoport tiszteletbeli tagjaivá fogadták.

Az RMDSZ szenátorjelöltje a jelenlévő szülőknek elmondta: „Büszkék lehetnek arra, hogy gyerekeik a legkisebbektől a legnagyobbakig táncolnak. Ők megőrzik kultúránkat és tovább viszik hagyományainkat, mert ezek nem veszhetnek el. Kevés település dicsekedhet ilyen lelkes helyiekkel, úgy fiatalokkal, mint idősebbekkel, akik szerepet vállalnak a közösségi élet alakításában, építésében.” Továbbá hangsúlyozta, hogy fontos a szórvány településeken élő magyar fiatal közösségek segítése, alakítása, összefogásának erősítése, mert csak így érhetnek el nagy dolgokat. Közösségfejlesztéssel erősítik önbizalmukat és nő cselekvési kedvük is. Azok akik valamilyen közösség tagjai, tartoznak valahova, sokkal jobban tisztelik és elfogadják egymást. 

Fodor József képviselőjelölt hozzátette: „Dicséretet érdemelnek a szülők és a tanárok egyaránt, kik rengeteg közös munkával hozzájárultak ezeknek a fiataloknak a sikeréhez. Tudom, hogy nehéz, áldozatokat kell hozni, de amikor látjuk őket, elfelejtünk minden nehézséget.”

A jelenlévők külön köszönetet mondtak Tóth Sándornak, a tánccsoport vezetőjének, aki küldetéseként éli meg a néptánc, a népi kultúra értékeinek megőrzését és ezeknek továbbadását. 

Forrás: RMDSZ.ro

1 éves a "Marosludas Oldala"

Egy évvel ezelőtt hobbiprojektként indult el ez az oldal, célunk az volt, hogy Marosludasnak is létezzen egy magyar nyelvű weboldala, ahol városunkkal kapcsolatos hírekről, eseményekről értesülhet az olvasó.

Az elmúlt egy évben ezzel együtt 110 cikk jelent meg az oldalon, ebből több is volt, amely saját alkotás. Oldalunkat a Google Analytics adatai szerint majdnem 16 ezer alkalommal jelenítették meg, összesen 25 országból, ennek tudatában, úgy gondoljuk, az oldalunk elmúlt egy éve sikeresnek nevezhető.

Weboldalunkkal együtt egy Facebook oldalt is létrehoztunk, amely eddig 207 látogató tetszését nyerte el.

Folytatni szeretnénk ezt a munkát, mivel úgy értékeljük, hogy van rá igény, ezzel együtt bátorítani szeretnénk mindenkit, aki fantáziát lát ebben, hogy cikkekkel, észrevételekkel járuljon hozza munkánkhoz. Ezeket a marosludas@yahoo.ro email címre vagy Facebook oldalunkra várjuk.