– Sokak számára ismerős élmény, hogy fiatalok az iskolapadon vagy a kocsmaasztalon mérik össze erejüket szkanderben baráti kihívásokként. Ön hogyan került kapcsolatba a szkanderrel, mikor érezte azt, hogy ez több egyszerű játéknál, és döntött úgy, hogy komolyan kezd el foglalkozni vele?
– Gyerekként mindig vonzódtam az erősportokhoz, és természetesen a szkander is hamar megtalált. Először baráti kihívások formájában próbáltam ki én is, de gyorsan rájöttem, hogy ez nemcsak az erőről, hanem a technikáról, gyorsaságról és taktikáról is szól. 2007 óta sportszerűen űzöm, az életem részévé vált. Emlékszem, az első versenyem hatalmas élmény volt: tele izgalommal és bizonytalansággal álltam asztalhoz, de amikor a dobogón álltam, végleg eldőlt: ez lesz az én sportom.
– Idén szeptemberben harmadszor hódította el a világbajnoki címet a bulgáriai Albena városában megrendezett szkander-világbajnokságról, ahol több mint 60 ország, 1600 sportoló vett részt. A versenyen a romániai csapat remekül szerepelt, 15 éremmel tértek haza. Mit jelent Ön számára, hogy immár harmadszor a világ legjobbja?
– Nyilván minden versenynek megvannak a maga szépségei és kihívásai. Miben volt más ez a világbajnokság, mint az előző kettő?
– Azt tapasztalom, hogy a színvonal évről évre magasabb, az ellenfelek egyre felkészültebbek, és mindenki arra törekszik, hogy a legjobbat nyújtsa. Számomra mentálisan is komolyabb próbatétel volt ez a világbajnokság, hiszen a harmadik címért már mindenki engem akart legyőzni. Ez hatalmas nyomást jelentett, ugyanakkor pluszerőt és motivációt is adott, hogy újra bizonyítsak.
– Hogyan zajlik a felkészülés egy világbajnokságra fizikailag és mentálisan? Milyen tényezők a legfontosabbak a sikerhez?
– A felkészülés rendkívül komplex folyamat, ugyanis a szkander nem pusztán nyers erőről szól, hanem egy összetett sport, ahol a technikai, taktikai és pszichológiai felkészültség dönt. Az alapot természetesen az erőnléti edzések adják: a robbanékonyság fejlesztése, a csukló és az ujjak speciális erősítése, valamint a technikai gyakorlás mindennapos része a munkámnak. Ugyanakkor legalább ilyen fontos a mentális oldal is, a koncentráció, az önfegyelem és a küzdőszellem folyamatos fenntartása. Meggyőződésem, hogy a szkanderben a siker fele a fizikumon, fele pedig a fejben dől el.
– Lassan két évtizede élete versenyszerűen karbirkózik, háromszoros világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, hússzoros román bajnok, a román válogatott szövetségi edzője. Ön szerint mi a legszebb és mi a legnagyobb kihívás ebben a sportágban?
– A szkander szépsége abban rejlik, hogy minden egy pillanat alatt eldől: ki reagál gyorsabban, ki használja ügyesebben az erejét és a technikáját. Ugyanakkor éppen ez a legnagyobb kihívás is, ugyanis nincs hibázási lehetőség, minden mozdulatnak tétje van.
– Romániában mennyire ismert és elismert sportág a szkander? Ön szerint mit lehetne tenni azért, hogy még nagyobb figyelmet kapjon?
– Azt tapasztalom egyre többen érdeklődnek a szkander iránt, de még nem tartozik a legnépszerűbb sportágak közé. Szerintem a kulcs az utánpótlásban van, valamint abban, hogy megmutassuk: ez nem pusztán „asztal melletti erőfitogtatás”, hanem egy komoly, nemzetközileg elismert sportág. Több médiamegjelenés, iskolai és ifjúsági program nagyban segítene abban, hogy szélesebb körben elfogadott legyen.
– Említette, hogy a Román Szkanderszövetség edzői bizottságának elnökeként különösen fontos Önnek az utánpótlás felkarolása. Mit tapasztal, milyen az érdeklődés körükben, és milyen eredményeket érnek el?
– Szerencsére egyre több fiatal érdeklődik, és nemcsak kipróbálják, hanem komolyan is veszik a sportágat. Már az utánpótlásból is születtek kiemelkedő eredmények Európa- és világbajnokságokon. Ez nagyon biztató, mert azt mutatja, hogy van jövője a román szkandernek.
– Az Ön sikerei a 13 ezer lelket számláló Marosludast is felhelyezték a világ szkandertérképére. Hogyan fogadták a helyiek?
– Nagy büszkeség számomra, hogy egy kisvárosból indulva sikerült a világ élvonalába kerülnöm, és ezzel Ludas nevét is ismertté tenni. A ludasiak mindig támogattak, és úgy érzem, büszkék rám. A fiatalok körében is egyre népszerűbb lett a szkander, sokan jönnek az edzésekre, kipróbálják magukat, és közülük többen már szép eredményeket is elértek. Bízom benne, hogy szép jövő áll előttünk.
– Mik a következő céljai: újabb világbajnoki cím, vagy inkább az edzői munka áll előtérben?
– Mindkét terület fontos számomra. Versenyzőként hajt a vágy az újabb sikerre, de edzőként talán még nagyobb öröm látni, ha a tanítványaim érnek el szép eredményeket. Amíg lehet, párhuzamosan szeretném folytatni a kettőt.
– Közel két évtized versenyzés után hogyan látja mi az, amit a karbirkózás megtanított Önnek, és amit a mindennapi életben is hasznosít?
– Megtanított a kitartásra, a türelemre és arra, hogy soha ne adjam fel. Arra, hogy tiszteljem az ellenfelet, értékeljem a munkát, és elfogadjam: a kudarc is része az útnak. Ezek az értékek a mindennapi életben, családban és a munkában is nélkülözhetetlenek.
– Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik most szeretnék kipróbálni a szkandert?
– Azt, hogy bátran kezdjék el! Ne csak az erőre építsenek, hanem tanulják meg a technikát, dolgozzanak a mentális erejükön is. Legyenek kitartóak, és élvezzék az utat, mert a szkander nemcsak sport, hanem egy közösség is, ahol barátságok is születnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése