Autópálya-csomópont lesz Marosludason is?

A már meglévő autópályához szeretnének „hozzáférést kapni” a marosludasiak, akiknek kezdeményezését a megye prefektusa is támogatja. Ez elsősorban azért lenne jó, mert tehermentesítené a város forgalmát.

Amikor több mint tíz évvel ezelőtt elkészült a Maros megyén áthaladó A3-as autópálya terve, akkor Maroskece volt az a szerencsés település, ahova a sztráda csomópontját „rajzolták”. Ez a község 8 kilométerre van Marosludastól. A ludasiak már akkor kérték, hogy jó lenne módosítani a tervet, hogy a város közeléből lehessen felhajtani a pályára és lehajtani onnan, de a terven nem változtattak – holott például a Marosludasnál kisebb városnak, Radnótnak is van összeköttetése az A3-as autópályával. 

A kert „termése”: jó minőségű tökmagolaj

A marosludasi Szász Miklós amolyan ezermester, aminek nekikezd, azt tökéletesen elvégzi. Többféle vállalkozása van, egyebek mellett tökmagot termel, s ebből tökmagolajat állít elő. Földjeit, a ház melletti óriási kertet, a határon levő földeket nem hagyja műveletlenül, olyasmit termel, amire van kereslet.

– Honnan származik az ötlet, hogy maghéj nélküli tököt termeljen? – kérdeztük a gazdát.

– Bádogos vállalkozó vagyok, van egy műhelyünk a városban. De ott vannak a földek, ezeket meg kell dolgozni. Kukoricát nem termelek, mert nincs kereslet rá, álla-tokat nem tartunk. Valaminek neki kellett fogni. Próbáltuk a fokhagymát, nem termett meg. Megpróbáltuk a maghéj nélküli tököt, s ez nagyon szépen termett, mert kedvező számára a talaj. A magot Ausztriából hozza a vejem. Styria fajta olajtök. Próbáltuk, hogy az általunk termelt magot a másik évben elvessük. Kibújik, de nem lesz jó termés. A harmadik évben már héja lesz a magnak. Tehát minden évben friss vetőmagot kell hozni, hogy megfelelő termést érjünk el. Hét éve kezdtem el ennek a töknek a termesztését, először kisebb mennyiségben, mert nem volt segítségem. Most van, így többet termelünk. Megjegyzem, nagyon sok a munka vele. 

Új bíróság épül Marosludason

A régi, tornyos épület megrongálódott

Az ANL-s tömbházak szomszédságában, a Zăvoiului utcában építik fel az új bíróságot. Erre azért van szükség, mert a régi épület megrongálódott, a falai penészesek, életveszélyessé vált, a szakértők alkalmatlanná nyilvánították a benne folyó tevékenységre – számolt be lapunknak Kis István, Marosludas alpolgármestere.

Az E60-as főút melletti sarki, kéttornyos épület az 1900-as évek elején épült, először polgármesteri hivatal, majd különböző hivatalok, az ADAS biztosítótársaság működött benne. Az ingatlant 1997–1998-ban újították fel, hogy beköltözhessen a bíróság, és megfeleljen az intézmény működéséhez szükséges feltételeknek. Ezelőtt tíz évvel műszaki felmérést készítettek az épületről, s kiderült, hogy nagyon tönkrement, a struktúrája meggyengült, fennáll a veszély, hogy összedől, veszélyeztetve a személyzet épségét. Ennek ismeretében a Maros megyei bírói testület vezetősége új bíróság építését kezdeményezte – számolt be Kis István alpolgármester.

Új egészségügyi központ

Marosludas központjában egy új egészségügyi központ nyílt a volt Transilvania Bank helyén. Már az ingatlan homlokzata is figyelemfelkeltő, de az igényesség, az esztétikus kivitelezés az épületbe lépve még hangsúlyosabb. Az egészségügyi központot dr. Szabó István kardiológus szakorvos létesítette, ahol jelenleg nyolcféle szakirányú rendelés folyik, bővítve ezzel a város egészségügyi kínálatát. 

Szabó István 2015-ben Marosvásárhelyen végezte az orvosi egyetemet, s ugyanitt vett részt a kardiológiai rezidensképzésben is. Fiatal orvosként úgy döntött, hogy szülővárosában áll a betegek szolgálatába, hogy minőségi orvosi ellátást kapjanak. 

Bezár a cukorgyár - Százötvenhárom alkalmazott várja a végszót

A munkások, a cukorrépa-termelők értetlenül állnak a cukorgyár tulajdonosainak döntése előtt, miszerint bezárják a város emblematikus egységét, a 62 éve működő cukorgyárat. A Tereos francia cégcsoport tavaly jelentette be, hogy eladná a gyárat. Mivel nem talált vevőt rá, lehúzza a redőnyt, ezt januárban közölték. Idén már nem kötöttek szerződést a cukorrépa-termelőkkel, ami biztos jele annak, hogy bezár a gyár. Daniel Preda szakszervezeti vezető a jelenlegi helyzetről nyilatkozott lapunknak.

Felújítás előtt a marosgezsei Bánffy-kastély

Kiköltözik a pszichiátriai osztály

A marosgezsei Bánffy-kastély nem szerepel azon építészeti örökségeink között, amelyek turisztikai vonzerővel bírnak. A romos épület láttán csak következtetni lehet a hajdani arisztokrácia által képviselt igényességre és az életvitelükre. Az örökösök hosszas pereskedés után sem kapták vissza a kastélyt, ami végül az önkormányzat tulajdonába került. Az új tulajdonos szándéka, hogy felújítsa az ingatlant, olyan létesítményt hozzon létre, amely idegenforgalmi vonzerővel bír, annál is inkább, mivel Marosludason egyetlen műemlék épület sincs, ami a város nevezetességének számítana. A kastélyból rövidesen elköltöztetik a betegeket – mondta Kis István, a város alpolgármestere. 

Sokan nem tudják, hol található a gezsei Bánffy-kastély. Marosludasról Kolozsvár irányába haladva baloldalt az E 60-as útról pillantható meg. A helyiek tudják, hogy egykor főúri család lakta az épületet, birtokolta a földeket, gyümölcsösöket, és szép parkot alakított ki a kastély körül. 

Emlékállítás Eckentelepen

Albisi Eczken Sándor, a kisemberek pártfogója

A 19. század végén, a 20. század elején a magyar királyi kincstár telepítési célra földbirtokokat vásárolt; az akciót az 1894-es telepítési törvény V. törvénycikkelye szabályozta. A kezdeményező az akkori földművelésügyi miniszter, dr. Darányi Ignác volt, aki a magyarországi gazdálkodás reformját léptette érvénybe. A törvény első paragrafusa szerint „már létező községeknek hozzátelepités által leendő megnagyobbitása céljából” Marosludas mellett négy telepet alakítottak ki: Andrássy-, Belső-, Ecken- és Mezőalbistelepet.

A kincstár megvásárolta ifj. gróf Andrássy Gyula képviselő marosludasi és marosbogáti 3722 katasztrális hold 1444 négyszögöl birtokát, illetve Albisi Eczken Sándor földbirtokos 1408 kat. hold 1046 négyszögöl nagyságú földjeit, amelyek a Fundatura dűlőben, illetve Mezőszengyel irányában helyezkedtek el, a Tagok dűlőben (vö. Lovas S. 1908, 237–238, 401). A birtokot 316 ezer koronáért adta el, és elrendelte, hogy halála után a kincstár a fennmaradó 206 ezer koronát fordítsa telepítési célokra: „…az ország Erdély részében a Mezőségen birtokot vásárolni és (...) telepítési czélokra felhasználni” (vö. Lovas S. 1908: 401–410). A birtokán kialakított telepeket a kérése szerint nevezték el.

A megkérdezett marosludasi lakosság és a telepesek leszármazottainak emlékezetében Eczken Sándor mint a földjeit eladó egyik földtulajdonos jelenik meg, akinek nevét viseli a két telep, Eckentelep és a származási helye szerint elnevezett Mezőalbistelep.

A lokális emlékezetben nem él olyan történet, amely kitérne a földbirtokos személyére, cselekedeteire, viszont a korabeli sajtóban több hír is megjelenik róla.